"A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA
„Ha problémám van akár nekem, akár szeretteimnek, először is szégyellem magam” – mondta egy gyógyulófélben lévő asszony.
Sokan nőttünk fel úgy, hogy azt hittük, szégyellnünk kell, ha problémánk támad. Ez a hiedelem sokféle káros következménnyel járhat. Meggátolhatja problémáink azonosítását, úgy érezhetjük, hogy elidegenedünk másoktól, ha akár nekünk, akár szeretteinknek problémái vannak. A szégyen megakadályozhatja, hogy megoldjuk és hozzájussunk a probléma mélyén rejlő ajándékhoz.
A problémák életünk részei. Ugyanígy a megoldások. Mindenkinek vannak problémái, de nem vagyunk azonosak velük, és önbecsülésünk sem tőlük függ.
Még soha nem találkoztam olyan emberrel, akinek ne lettek volna megoldásra váró gondjai, ezzel szemben sokszor találkoztam olyanokkal, akik szégyelltek még olyan problémákról is beszélni, amelyeket valójában már megoldottak.
Többek vagyunk a problémáinknál. Még, ha a viselkedésünk képezi is a problémánkat, akkor sem velünk, magunkkal van gond, hanem azzal, mit cselekedtünk.
Nincs abban semmi kivetnivaló, ha gondjaink vannak. Abban sem, ha beszélünk róluk – a megfelelő időben, a megfelelő emberekkel.
És ha mi vagy szeretteink problémás helyzetbe kerülnek, akkor is azok vagyunk, akik vagyunk. Nem kell feladnunk önbecsülésünket. Eddigi életünkben éppen azokat a problémákat oldottuk meg, amelyeket meg kellett oldanunk ahhoz, hogy azok legyünk, akik vagyunk.
Ma nem fogom szégyellni a problémáimat."
